Ma kezdődött Berlinben a második Pictoplasma Animációs Fesztivál, a szem nélküli szőrgolyók, véres kezű szörnyek és az Oidipusz-komplexusos kagylók éves találkozója. Sokkoló filmek, ezernyi különleges életforma a legkülönbözőbb stílusban, ez a Pictoplasma, egy projekt ami azért jött létre, hogy összegyűjtse, archiválja és bemutassa mindazt ami a kortárs karakter kultúrához kapcsolódik. A 21 század hajnalán ugyanis új létformák születtek, olyanok, amelyek nem utaltak semmmire, ami korábban az animációban a festészetben, vagy képregények oldalain létezett. A nagyvárosi akcióbabák, street art karaktrek, kedves szörnyek és a Happy Tree Friends véres cukiságai hasonlítanak egymásra: nem egy létező mesevilág hősei, mint Hófehérke, vagy Shrek, nincs történetük, nem akarnak elmondani semmit, csupán önmagukat kommunikálják.
 

Peter Thaler, a projekt elindítója azért kezdett el karaktergyűjtéssel foglalkozni 1999-ben, mert hitt abban, hogy léteznek entitások az unalmas animációs filmek világán túl is. Nem a Hello Kitty, Teddy maci és egyéb népszerű karakterek érdekelték, hanem azok, amelyek csak most születnek meg, valami teljesen új dolgot képviselnek, nincsenek gyökereik. Minél többet akart összegyűjteni, a világ minden részéről, hogy valamilyen szisztéma szerint kategorizálja, bemutassa és megértse őket.  

Ezeknek a karaktereknek nincs történetük, nem akarnak elmondani semmit, nem utalnak semmire, a vizuális megjelenésük az egyetlen amilyük van. Erős ikonikus jelek, amik nem cukiságot, haragot vagy dühöt kommunikálnak, egyszerűen csak önmagukat adják. A Pictoplasma nem kiskutyákról, pixelmajmokról vagy békákról szól, hanem új életformákról, szörnyecskékről, szőrmókokról, nagy szemű sehová sem tartozó lényekről.



Amikor a Pictoplasma projekt elindult még boldog, mosolygós karakterek születtek, aztán pár évvel később a karakterdizájn eljutott oda, ahova mindig is tartott. A kedves arcok véresen, x szemmel és láncfűréssszel jelentek meg, egyszerre voltak erőszakosak és aranyosak, ártalmatlanok és gonoszak, extrém szélsőségeket jelenítettek meg, és kihasználva az emberek akcióbabák iránti vonzalmát, megszabadultak kétdimenziós korlátaiktól.


Ma már -némi anyagi ellenszolgáltatásért cserébe- adoptálni is lehet a szörnyecskéket, a Pictoorphanage szájton a kétdimenziós karaktereket a nagyüzemi állattenyésztésben is használt inszemináció - mesterséges megtermékenyítés (nagyon gusztustalan folyamat, a szerk.)- segítségével teleportálják világunkba.
 
A Pictoplasma könyvek, kiállítások, fesztiválok és konferenciák végigkísérték, sőt talán generálták is a karakterek öntudatra ébredését. Az első könyv több ezer beküldött entitásból szelektált, amit gyorsan követett a második. 2004-ben megrendezték az elő Pictoplasma konferenciát, ahol több száz animátor, képzőművész, street art művész és más alkotó találkozott, kiadtak egy DVD-t (Characters in motion) a Pictoplasma Animációs Fesztiválon indult legjobb alkotásokkal, és hogy a karakterek végleg legyőzhessék korlátaikat, és a mi dimenziónk részévé váljanak, táncosokkal és színházi jelmeztervezőkkel közösen életre is keltették őket.(Get into character)