A LEGO kocka csodálatos találmány. Gondoltak már arra, mennyire pontosan kell megtervezni minden elemet ahhoz, hogy kellő könnyedséggel lehessen összenyomni őket, mégse omoljon össze a vártorony, vagy a Millenium Falcon lézervető-tornya? 

Pontosan negyvennyolc éve zötyögött végig a futószalagon és pottyant műanyagdobozba az első LEGO kocka Dániában. Friss adatok szerint 15 milliárd különféle alkatrész és elem készül évente a gyárban, mégpedig olyan pontos sablonok alapján, hogy mindössze 18 hibás kocka kerül 1 millió tökéletes építőelem közé.

Így készül a LEGO kocka: fotógaléria a Business Week összeállításában.

Tim Burton nyilván élete fő művének tartogatta, reméljük nem vonul vissza hobbi sírásónak Yorkshire-be a 2010 márciusi bemutató után. Készül az Alice Csodaországban Burton változata, egy ideje hivatalos fotók is felbukkantak a neten a szereplőkről. Meg lehet nyugodni, Johnny Depp természetesen főszerepet játszik a feldolgozásban.

(Tim Burton verseskötete tavaly megjelent Magyarországon is, a tesóm kapta karácsonyra egy barátjától. A címe, naa, a címe? - Tim Burton: Rímbörtön. Timbörtön-rímbörtön, irgum-burgum, Magvető Kiadó!)

Felgyorsult világunkban nehéz eldönteni, hogy vajon a produkciót jegyző Disney marketing szempontok miatt csak eljátssza a hülyét, vagy csakugyan az. A YouTube-on ugyanis előbb rejtélyesen megjelent, majd villámgyorsan el is tűnt a film hivatalos trailere, a Mashable szerint a Disney levetette az összes másolatot a videómegosztóról. Ez persze inkább reklámnak jó, mert most biztosan egy csomó más blogon is posztolják a trélert, és velünk együtt írják: nagyon várjuk már a jövő márciust!

A TechCrunch beszámolója szerint összeomlás szélére kerültek a legnagyobb amerikai bulvároldalak, és a Twitter is akadozik Michael Jackson mai halálhíre miatt, amit elsőként (ki más) a TMZ közölt. Szerkesztőségi Fehér Könyvünk világos direktívákat tartalmaz arra az esetre, ha világ legnagyobb popkultura ikonját elveszítenénk.

1. Lejátszani minden idők egyik legnagyobb pop felvételét, a Thriller-t.

2. Megtanulni a Moonwalkot:

A huszadik század nem hivatalosan ma ért véget.

Idén ötven éves a világ máig legismertebb múzeuma, a New York-i Solomon R. Guggenheim. A város egyik landmark épületének számító, hatalmas galéria állami pénzek ellopásával, különböző médiavállalkozásokon, pályázati és kommunikációs ügynökségeken keresztül végzett pénzmosással és politikai tőkekovácsolással nagyszabású, egész éven át tartó művészeti eseménysorozattal ünnepel. Természetesen Frank Lloyd Wright a máig meghatározó épület tervezője kerül elsőként reflektorfénybe. A huszadik század egyik legnagyobb hatású építészének tartott, 1959-ben elhunyt mester életművét páratlan kiállításon nézheti meg aki szerencséjére New Yorkban jár augusztus 23-ig.

Az ember hajlamos azt gondolni, hogy egy klasszikussá vált pálya fél évszázad múltán is méltatható, hiszen értékéből semmit sem veszített, új magasságokba azonban már nem emelkedhet. Frászt: a Guggenheim múzeum, és Wright egy másik emblematikus épülete, a pennsylvania-i Vízesés ház (Edgard J. Kaufmann helyi üzletember nyaralója) az évforduló apropóján már LEGO változatban is kaphatóak. És ez a legtöbb, amit a Föld nevű bolygón egy építész elérhet.

Köszi a linket, Robiroboter!

Első blikkre amerikai képregénynek tűnik, ha azonban jobban megvizsgáljuk, kiderül: távolról sem az. A 99 hősei szuperharisnyát viselnek és láthatóan nem vetik meg a gyúrótermeket sem, valójában azonban iszlám harcosokról van szó, akik "Allah 99 nevét" személyesítik meg. "Jabbar, az erős", "Mumita, a pusztító", "Hadya, a vezető" és így tovább.

A sorozat egy kuvaiti író-üzletember, Naif al-Mutawa munkája, aki "az alapvető emberi értékek megjelenítésére" törekszik a 99-ek kalandjainak szerkesztésénél. A pszichológiai tanulmányokat is folytatott al-Mutawa New Yorkban dolgozta ki a képregény ötletét, amikor iraki háborúban bántalmazott gyereket ápolt egy humanitárius szervezet munkatársaként. Hatott rá az amerikai képregény, a monumentális bagdadi Szaddám-szobrok, és a gyerekekkel folytatott beszélgetések is: "azon gondolkoztam, vajon ezeknek a gyerekeknek milyen példaképeik lehetnek" - mondja a szerző, aki produceri tevékenysége mellett jó politikai kapcsolatokkal is rendelkezik. Sikerült elérnie ugyanis, hogy Szaud-Arábiában - ahol először betiltották a sorozatot - ma minden korlátozás nélkül terjeszthető a 99.

Jelenleg 18 országban szerezhető be az iszlám szuperhősös képregény, hamarosan pedig elkészül - és világszerte mozikba kerülhet - az animációs változat is.

A várost egykor kettéosztó határvonal lebontásának huszadik évfordulójára nemzetközi művészeti projekttel készül Berlin. Hatalmas habszivacs dominókból építik fel újra a falat, amit a megfelelő pillanatban rituálisan megpöckölnek majd egyik végén, hogy csaknem fél óra alatt újra leomoljon a világok határát jelképező építmény.

Önmagában is szellemes ötlet volna a dominó metafora alkalmazása a kommunizmus európai bukásának szimolizálására, a projekt azonban ennél még többet nyújt: a dominókat helyi fiatal művészek festhetik ki saját ízlésük szerint, kinek mit jelentett a fal, illetve a fal leomlása.

Hogy az akció látványos köztéri happening és művészeti esemény mellett politikai aktualitást is kapjon, húsz elemet külföldi országok kapnak meg, ahol "agresszív rezsimek válaszfalai nyomot hagytak" Jellemző módon a felhívásra már jelentkezett Izrael és a palesztin hatóságok is, valamint Ciprus, Jemen, Dél-Korea, India és Kína érdeklődik a dominójáték iránt. "Újra le akarjuk rombolni a falat" - kommentálta a berlini Kulturprojekte rendezésében megvalósuló eseményt a város polgármestere, Klaus Wowereit.

Kár, hogy Magyarország nem jelentkezett saját dominójáért. Bár a fal itt láthatatlan, minden napal egyre vastagabb és magasabb lesz.

Amikor még nem voltak blogok, az emberek akkor is játszottak médiásat - igaz a disztribúció kissé nehézkes volt és szigorúan egy szűk kapcsolati hálón belül működehetett. A gyerekek anyuéknak írtak Hírmondót a homokozóból, a bölcsész szakosok pedig mindenféle fanzine-t és fénymásolt egotrippet szórtak az aulában. Elég szánalmas időszak volt mondjuk, főleg, ha belegondolunk, hogy ma mindenki ingyen hozzáférést készíthet magának a napi 100 millió+ látogatót vonzó YouTube-on. Közhely ez már, de azért csak gondoljunk bele. 

A fanzine szerencsére mégsem tűnt el, ami elsősorban a grafikai megoldások, tipográfiai szárnypróbálgatások és szociálpszichológia órán rajzolt logókezdemények miatt szerencsés, a lánglélekből fakadt megmondások és pornónovellák átköltöztek az internetre, és sosem látott módon burjánoznak. A szakkoli legügyesebb kezű tagjai által készített újságtervek, rajzok és illusztrációk azonban nyomtalanul elvesztek volna a sablondizájnokat kínáló blogmotorok korában, ezért a műfaj egyszerűen átmentette magát a képzőművészet világába. 

A Szigeti Árpád szerkesztette, fénymásolt Reflex magazin például kizárólag képekből áll, ráadásul magáévá tette a huszonegyedik század elejének uralkodó művészeti trendjét és nemzetközi kollaborációban készül. 14 magyar és 5 külföldi grafikus dolgozott a tematikus első szám tartalmának elkészítésén, a téma a zene volt. Az összesen 120 páldányban készüt, negyven oldalas kiadványt természetesen személyesen a projekt atyjától lehet megrendelni, 500 Huf ellenében (bónusz kitűzővel), emailben. A borítók egyedi, színes grafikával készültek, nincs két ugyanolyan!       

Életrajzi film készült a huszadik század végének egyik legjelentősebb képzőművészéről, aki vallotta: a művészet mindenkihez szól. Jellegzetes figuráit, a „sugárzó bébit” vagy a kutyát emberek milliói ismerik. Könnyen azonosítható, a vonalra mint művészi kifejezőeszközre épülő stílusát a New York-i metróban kísérletezte ki, ahol kezdetben üres fekete hirdetőfelületekre rajzolt. Inspirációját többek között a graffiti és hip-hop kultúrából merítette, de ezen kívül számos irányzat és művészi stratégia hatott rá, mint például az absztrakt expresszionizmus, a pop-art és maga Andy Warhol. Haring mindössze 31 éves korában 1990-ben AIDS-ben halt meg.

Összesen 10 millió sajtófotót tesz ingyen hozzáférhetővé a Life a Google-lal kötött együttműködés nyomán. A legendás amerikai közéleti magazin a világon elsőként közölt felvételeket a holdraszállásról, a vietnami háborúról, a hirosimai atomcsapásról, a Wright testvérek első repüléséről, de itt jelent meg Wilhelm Konrad Roentgen első, átlátszó emberi kezet ábrázoló felvétele, valamint az első endoszkóppal készült magzatfotók is. Az 1860-as évektől máig tartó idősklálán mappákba rendezett galéria (a feltöltés jelenleg a 1970-es éveknél tart) az emberiség egyik legjelentősebb képi történelmi dokumentációja. Köszönjük!  

Megfejtés 1: Warhol szerint a gyorskaják elidegenítenek, fogyasztásuk közben magányosak vagyunk, az étkezés mint társasági rituálé megszűnt, kizárólag a praktikum, a tápanyagok és a gyorsaság számít. Teljesen elment az étvágyunk, figyeljék a művész arcát!

Megfejtés 2: Warhol szerint a hamburger azért csodálatos találmány, mert mindenkit egyformává tesz. Lehetsz szegény, gazdag, művelt, vagy tanulatlan, hamburgert eszel. Az ember hamburgert eszik. A hamburger egyenlővé tesz, mint a szarás. Figyeljék a művész arcát!

Ön melyik megfejtésre szavaz? Esetleg egy harmadik?

Hagyománytisztelet, kreativitás és kortárs vizuális kultúra. Ha ezek a fogalmak egy japán művész alkotásaiban egyesülnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy valami egészen beteg eredményt kapunk. Például egy pufi kisbuddha szobrot Combine rohamosztagos exoskeletonban, porcelánból. Hayashi Shigeki kerámia művészete az ősi japán mesterek technikáit és látásmódját ötvözi a mangák és a science fiction világával. Elfogadnánk egy ilyen kis hadsereget a kandallópárkányra.

Erika dohányzóasztal, Éva vermuth, Varia bútorcsalád, Szoc Deco kerámiák. Eltalálta, kakukktojás az utolsó megnevezés, ilyesmi hivatalosan egyelőre nem létezik.

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója a budapesti Design Héten Keramika Kádárika néven állította ki saját gyűjteményét a Bazilika melletti Kultea galériában: barna, vörös és narancssárga vázákat, lámpatesteket, hamutartókat és kaspókat, a külpesti irodaházak társalgóinak nyomasztó iparművészeti alkotásait. Kiss Imre a korszakban keletkezett designtárgyakat a maga teremtette Szoc Deco stílusirányzatba sorolja, stílusjegyekről azonban szerinte még korai beszélni.

'56-ban véget ért a keményvonalas szocreál, a gulyáskommunizmus iparművészeti dísztárgyai felszabadult, vidám játékosság jegyében születtek a korábbi évekhez képest. Az otthonokban és a munkahelyeken megjelentek a csupán esztétikai funkcióval bíró kerámiák, melyek színesek voltak, de földhözragadtak, progresszívek voltak, ismétlődő mintáikkal, semmitmondó megjelenésükkel mégis sarokba állították a művészetet a Kádári tárgykultúrában.

A találó Keramika Kádárika jegyében készült alkotások ma is ott porosodnak a spájzpolcokon, vidéken még mindig a tévé tetejét díszítik horgolt terítőkkel párosítva, hisz a másik dimenzióból itt ragadt iparművész tárgyaknak sokan ma is valamiféle értéket tulajdonítanak. 

Az igazgató-kurátor stílusteremtő elnevezése a két világháború közötti Art Deco-ra utal, úgy véli, a Kádári tárgykultúra gyökerei a szecesszió utáni korban keresendők. A múzeum célja, hogy a tegnap még kortársnak számító kultúra minél hamarabb megtalálja helyét a történelemben. Az igazgató tervezi, hogy a korszak bútoraiból és a jellegzetes seszínű textilekből is kiállítást szervez, hiszen a készlet adományokból, baráti felajánlásokból folyamatosan bővül. A projekt kizárólag a Kádár-kor iparművészeti termékeire fókuszál, igyekeznek kiszűrni a szomszédos szocialista országokból, vagy az NDK-ból és Lengyelországból importált darabokat és a népművészeti tárgyakat is. 

A nemrég véget ért Desgin Hét egyik legkülönlegesebb kiállítása november 10-ig látható az MKVM Kultea galériában, a Szent István tér 15-ben.    

Pénteken új, kultgyanús hely nyílt teltházzal a Ferenczy István utcában, mely magát a jólcsengő „apéro” fogalmával definiálja. „Aperózni” annyit jelent, mint aperitifet inni. Egy laza, baráti társaság, egy hely, ahonnan rengeteg dolog kiindulhat, sokmindennek jelentheti a kezdetét. Megnéztük magunknak.
 

A budapesten is bemutatott szarógép alkotója, a belga képzőművész és médiahekker Wim Delvoye legújabb projektje egy márványpadló hatású installáció, ami kizárólag különféle felvágottakból készült. A remekmű az Antwerpeni Kortárs Művésztei Múzeumban látható. Próbáltunk keresni az alkotás mögöttes gondolatiságát boncolgató művészettörténeti tanulmányokat, ilyeneket azonban egyelőre nem találtunk. Ígérjük, visszatérünk a témára, ha megértjük a koncepciót, ami nyilván nem lehet sokkal boyolultabb, mint az élő disznók bőrébe tetovált meztelennős-koponyás rockerkompozíciók, melyek a művész munkásságának szintén jelentős részét képezik.